Átalányadó 2026: 45%-os költséghányad, határok és számítási példa
2026. január 1-jétől kedvezőbbé vált az átalányadó: az általános költséghányad 40 százalékról 45 százalékra emelkedett, 2027-től pedig 50 százalék lesz. Ez a változás több mint 400 ezer egyéni vállalkozót érint. Az alábbiakban összegyűjtöttük a 2026-os számokat, egy konkrét számítási példát és azokat a pontokat, ahol a legtöbben hibáznak.
Mi az átalányadózás röviden?
Átalányadózás esetén nem a tényleges költségeit vonja le a bevételéből, hanem egy törvény által meghatározott százalékot, a költséghányadot. A bevétel fennmaradó része a jövedelem, ez után kell személyi jövedelemadót és járulékokat fizetni. Nem kell számlákkal igazolni a költségeket, ezért az adminisztráció lényegesen egyszerűbb, mint a vállalkozói jövedelem szerinti adózásnál.
Az átalányadó legfontosabb számai 2026-ban
| Tétel | 2026-os érték |
|---|---|
| Általános költséghányad | 45% (2027-től 50%) |
| Emelt költséghányad | 80% a törvényben felsorolt egyes tevékenységeknél |
| Kiskereskedelmi költséghányad | 90%, ha kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez |
| Adómentes jövedelemrész | 1 936 800 Ft évente (az éves minimálbér fele) |
| Bevételi határ | 38 736 000 Ft (kizárólag kiskereskedelemnél 193 680 000 Ft) |
| Személyi jövedelemadó | 15% |
| Társadalombiztosítási járulék | 18,5% |
| Szociális hozzájárulási adó | 13% |
| Minimálbér / garantált bérminimum | 322 800 Ft / 373 200 Ft havonta |
A NAV tájékoztatása szerint a 45 százalékos költséghányadot alkalmazóknak 2026-ban 3 521 455 forint éves bevételig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, mert eddig a jövedelem belefér az adómentes részbe.
Számítási példa: mennyi SZJA-t fizet 8 millió forint bevétel után?
Vegyünk egy főállású egyéni vállalkozót, aki 45 százalékos költséghányadot alkalmaz, és 2026-ban 8 000 000 forint bevételt ér el.
- Bevétel: 8 000 000 Ft
- Költséghányad (45%): 3 600 000 Ft
- Jövedelem: 4 400 000 Ft
- Adómentes rész: 1 936 800 Ft
- SZJA alapja: 2 463 200 Ft
- Fizetendő SZJA (15%): 369 480 Ft
Ha ugyanez a vállalkozó olyan tevékenységet végez, amelyre 80 százalékos költséghányad vonatkozik, a jövedelme csak 1 600 000 forint lenne. Ez az adómentes részen belül marad, így SZJA-t egyáltalán nem fizetne. Ezért kulcskérdés, hogy a tevékenysége melyik költséghányad alá tartozik. Ezt mindig a pontos TEÁOR szám alapján kell megvizsgálni.
A példa csak a személyi jövedelemadót mutatja. A járulékokat külön kell számolni, erről szól a következő rész.
Járulékok főállásban és mellékállásban
Főfoglalkozású átalányadózóként a járulékokat legalább a minimálbér után kell megfizetni. Ha a tevékenység legalább középfokú képzettséget igényel, a garantált bérminimum a minimum alap. 2026-tól a főfoglalkozású egyéni vállalkozók szociális hozzájárulási adójának minimális alapja a korábbi 112,5 százalék helyett a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 100 százaléka.
Havonta ez minimálbér alapon legalább:
- társadalombiztosítási járulék (18,5%): 59 718 Ft
- szociális hozzájárulási adó (13%): 41 964 Ft
Garantált bérminimum alapon a minimum 69 042 Ft járulék és 48 516 Ft szocho havonta.
Mellékfoglalkozásban (például ha emellett heti legalább 36 órás munkaviszonyban áll) nincs minimum járulékalap, a járulékokat a ténylegesen elért jövedelem után kell megfizetni. Az átalányadózók járulékbevallása negyedéves.
Mi történik, ha átlépi a bevételi határt?
Ha az éves bevétel meghaladja a 38 736 000 forintot, az átalányadózás nem alkalmazható tovább, és át kell térni más adózási módra. Ennek a pontos következményei (például hogy mely időponttól és milyen módon kell a jövedelmet kiszámítani) egyedi vizsgálatot igényelnek. Ha a bevétele a határ közelébe ér, érdemes még az év közepén leülni a könyvelőjével, és előre megtervezni a váltást, például egy kft. alapítását.
Kinek éri meg az átalányadó, és kinek nem?
Jó választás lehet, ha:
- kevés tényleges költsége van (például szolgáltatást, tanácsadást, szellemi munkát végez),
- egyszerű adminisztrációt szeretne,
- a bevétele stabilan a határ alatt marad.
Érdemes mást mérlegelni, ha:
- a tényleges költségei magasabbak a költséghányadnál (például sok anyagot, árut vagy alvállalkozót vásárol),
- jelentős beruházást tervez, amelyet költségként elszámolna,
- a bevétele gyorsan nő, és belátható időn belül meghaladhatja a határt.
Mi a helyzet a KATA-val? A KATA 2026-ban is havi 50 000 forint tételes adóval jár, 18 millió forint éves bevételi határral, de csak főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja, és csak magánszemélyeknek számlázhat. Ha cégnek állít ki számlát, megszűnik a KATA alanyisága. A legtöbb B2B szolgáltató számára ezért az átalányadó a reálisabb alternatíva.
Gyakori kérdések az átalányadóról
Mennyi az adómentes rész 2026-ban?
1 936 800 forint, ami az éves minimálbér fele. A jövedelem eddig az összegig SZJA-mentes.
Mikor lesz 50 százalék a költséghányad?
A jelenlegi szabályok szerint 2027. január 1-jétől emelkedik 50 százalékra az általános költséghányad.
Kell ÁFÁ-t fizetni átalányadózóként?
Az átalányadó a jövedelemadózás módja, az ÁFA-tól független kérdés. Ha a bevétele nem haladja meg az alanyi adómentesség határát (2026-ban 20 millió forint), választhatja az alanyi ÁFA-mentességet, egyébként ÁFÁ-t kell felszámítania.
Kérhetek személyre szabott számítást?
Igen, és érdemes is. Az adózási mód kiválasztása a tevékenységtől, a költségszerkezettől és a tervektől is függ. Adótanácsadás szolgáltatásunk keretében kiszámoljuk, Önnek melyik konstrukció a legkedvezőbb.
Összefoglalás
Az átalányadó 2026-ban vonzóbb, mint valaha: 45 százalékos költséghányad, közel 2 millió forint adómentes jövedelem és 38,7 millió forintos bevételi határ. A kedvező szabályok mellett a járulékminimumokra, a pontos tevékenységi besorolásra és a bevételi határra mindig figyelni kell.
Ha bizonytalan, hogy Önnek az átalányadó, a KATA vagy egy kft. a jobb megoldás, keressen minket. Tatabányai irodánkban személyesen is átbeszéljük a lehetőségeit.
A cikk a 2026. évi jogszabályok és a NAV tájékoztatása alapján készült, és nem minősül egyedi adótanácsadásnak. Források: NAV: Kedvezően változtak az átalányadózás szabályai, NAV: Csökken a szociális hozzájárulási adó alapja.